Váratlan fordulat
Telefonon keresztül beszélgettem az egyik ismerősömmel és mesélte, hogy aznap két lépcsőfokot gurult le a lépcsőn és azóta nagyon fáj a csípője. Alig tudja elviselni, hogy a ruhanemű ahhoz a részhez érjen, ahol megütötte. Törése nem volt, orvoshoz nem akart elmenni. Mondta, hogy bizonyos mozdulatokat nem tud megtenni, teljesen felborult a napirendje a fájdalom miatt.
Megemlítettem neki, hogy van egy testtérképem, amit szívesen megnézek, ha ő is kíváncsi rá...mondtam, hogy nincs még nagyon tapasztalatom, de ez egy jó lehetőség lenne, hogy kipróbáljuk. Beleegyezett, nyitott volt rá.
Messengeren elküldte a fotót arról a helyről ahol megütötte. Beazonosítottam a térkép alapján, hogy melyik szám tartozik hozzá. Utána megkerestem, hogy ahhoz a számhoz melyik mondat, melyik gondolat tartozik.
Felolvastam a mondatokat és annak hallatán, az ismerősöm elkezdett mesélni az aktuálisan zajló nehézségéről. Egy jó ideje benne volt egy olyan történésben, ami nagyon frusztrálta. Nem értette, hogy miért keveredett abba bele, nem értette ki miért viselkedik úgy, ahogy viselkedik...szóval, zűrzavarosnak látta a helyzetét. Ezzel kapcsolatos gondolatai teljesen lefoglalták mindennapjait és közben még a lépcsőről is legurult. Körülbelül egy órán keresztül beszélgettünk, követve a beszélgetésben azokat a gondolatokat, amiket felolvastam a térkép által és eljutottunk arra a pontra, hogy már-már értette is a kialakult helyzetét.
Közben megszokásból elkezdett tevékenykedni a lakásban, amit én nem láttam, mivel telefonon zajlott a beszélgetés. Egyszer csak felkiáltott, hogy "atyaég, nem fáj a csípőm, pedig lehajoltam." Elkezdte nyomkodni a fájdalmas helyet és összezavarodottan, de mégis örömmel újságolta, hogy tényleg nem fáj. Talán ha mélyebben nyomja, akkor egy picit érzékeny. Nekem is érdekes és egyben hihetetlen volt, de megérkezett a bizonyíték, hogy működik a térkép.
Mi történt a beszélgetés alatt? Az elolvasott mondat előhozta az ismerősömből az aktuálisan megélt nehézségét. Beszélgetés alatt, ahogy kiboncolgattuk az eseményt, hogy mi miért történhetett, ki miért van jelen az életében, akik érintettek voltak abban a sztoriban....elkezdte megérteni, elkezdett értelmet látni és felszabadította magát azoktól a gondolatoktól, amelyek fogva tartották. Azok a gondolatok inkább beszűkítették a tudatát és annyira beleélte magát az egészbe, hogy már csak egy lépcsőn legurulás tudta leállítani.
Gyakran tudunk dolgokat. Gyakran értünk is dolgokat. De amikor megtapasztalunk valamit, az ad igazi, valóságos megértést.