Egyik érzés jön a másik után. Van köztük jó és kevésbé jó érzés. Többnyire a kellemetlen érzéseink szoktak zűrzavart kelteni. Hogy honnan jönnek azok az érzések, honnan támadnak, azt nem mindig tudjuk megítélni.
De olyan, mintha bennünk élnének. De mi van akkor, ha mégsem a mi érzésünk, amit épp érzünk? Mi van akkor, ha mások érzéseire vagyunk éberek?
Feltételezzük, hogy a mi érzésünk az, amit érzünk....mit tudunk vele kezdeni? Tudatában voltunk a gondolatainknak, mielőtt az érzésre felfigyeltünk? Ragaszkodunk az érzésünkhöz? Segít valamiben minket az az érzés?
Anélkül, hogy dagonyáznánk a múltban, a fájdalomban...egy mélyebb beszélgetéssel felszabadíthatod magad a múltban megtörténtek alól. Nem elfelejted a történteket, de már nem lesz szükség,hogy tápláld érzéseid által.
Egy következő hasonló rossz érzés felismerésekor, már tudatában leszel, mi a teendőd.
Mert az érzések jönnek mennek a beszélgetésünk után is....